Jankúria (épült cc 16.század)

Szomolnok – aranyidkai bányatársláda (bánya-társpénztár)

A bányavárosok társpénztára volt, amelyet közösen alapítottak. A bányatagok, tulajdonosok adományként, a bányászok önkéntes hozzájárulásként fizettek be bizonyos összeget, amit baleset, betegség, rokkantság, vagy halál esetén a családnak juttattak. 1778-ban II.József teszi kötelezővé alapítását bánya cégeknél, majd az 1854-es bányászati törvény rendelete alapján kötelező járulékként kellett befizetni a tagdíjat. A szomolnoki társpénztár 1789-ben alapíttatott, élelmiszerek (szalonna, vaj, lencse, stb) árusításával is foglalkozott.

A kapu

1800-as években: 1118 tag. Bevétel: a tagok járulékai 7001 korona,13 fillér; a tulajdonosok járulékai 32,979 kor. 51 fill. ; összes bevétel 172,198 kor. 82 fill. Kiadás: nyugdíjak, segélyezések 77,221 kor. 20 fill. ; összes kiadás 170,545 kor. 80 fill. Vagyon: 424,311 kor. 95 fill.

Az erdőből a hegyoldalból

alsó-felsők és szövetségesik

JANKÚRIA

E név alatt értjük általában magát az államszövetséget is: JANKÚRIA

TÖRPÉK révén a TÖRPEÁLLAMOK ÖRÖKÖS ÚNIÓJA

Ritka arrajárása miatt kiemelendő a MAKKAY DINASZTIA, mely birodalmat utóbb csak MAMA képviseli

Kapcsolat felvétel előtt áll: A KIS ZÖLD, – NAGY BARNA és EGYÉB UFÓK CSOPORTJA, valamint a QWERTZUI GALAXIS is

NEKROLÓG

Dr. Jankura Iván volt szomolnoki orvosról.

Dr. Jankura Iván Lőcsén látta először a napvilágot 1866 június 14-én. Atyja Jankura János, volt 48-as honvédhadnagy, a lőcsei kat. állami főgimnáziumnál, mint tanár működött. Nagyszülői és az egész dinasztiája gör. kath. lelkészi család volt Toporcon. Baráti körben sokat szeretett mesélni az ősi gör. kath. lelkészeknél dívott szokásokról, valamint elterjedt gör. kath. lelkész rokonságáról. Édesanyja, szül. Seide Kornélia volt, és szintén gör. kath. lelkész családból származott. Gyermekéveit, valamint gimnáziumi tanulmányait Lőcsén élte, illetve végezte, s 1884-ben jelesen érettségizett. Rajongó szeretettel szeretett mindig megemlékezni szülővárosáról, és az ott gyermekéveiben uralkodott viszonyokról. Annyira szerette szülővárosát, hogy még agg korában is mindig elzarándokolt a híres lőcsei búcsúra július elején. Leérettségizvén Budapestre ment, hol az egyetem orvosi fakultására iratkozott be. Tanulmányait sok nélkülözéssel, s csak úgy volt képes végezni, hogy az ottani „Szepesi Kör” révén instruktori, nevelői állásokat vállalt, mert atyja az akkori szerény tanári fizetéséből nem volt képes fiát főiskolai tanulmányai ideje alatt kellően támogatni, lévén odahaza még három ellátatlan testvére: Olga, Béla és Miklós. Szerény viszonyok között is de mégis sikerült 189O. nov. 8-án a doktori diplomát elnyernie. Most november 8-án érte volna el ennek 5O éves jubileumát, az orvosi aranydiplomát. Ezt azonban az 5 hónappal előbb bekövetkezett halála miatt már nem érhette meg.

Katona kötelezettsége teljesítése után a budapesti klinikákon és kórházakban praktizált, illetve segédorvosként bővítette az egyetemen szerzett ismereteit. Főként a Szent János Kórházban töltött huzamosabb időt Laufenauer Károly egyet. nyilv. r. tanár mellett az elmebeteg megfigyelő osztályánál. Hasonlóan segédorvoskodott Grosz Emil szemészeti osztályánál. Vázolt elméleti és gyakorlati ismeretei birtokában 1895. novemberében a „Felső Magyarországi Bánya és Kohómű R.T.” szomolnoki kénkovand bányaműve bányaorvosi minőségben alkalmazta, és azóta 45 éven keresztül, 194O. június 6-án bekövetkezett haláláig Szomolnok és környékén állt a szenvedő emberiség szolgálatában. Nyugalmat nem ismert, mert még kórágyán is kezelt néhány régi, csak őhozzá bizalommal viseltető páciensét. Mint fiatal, tetterős, ambitiosus és nagytudású orvosnak csakhamar híre terjedt az egész környéken. Elődje, Dr. Bonomi Adolf 1897-ben elhalálozván, ennek egész klienturáját, a dohánygyári orvosi, vasúti orvosi, erdészeti, nyugdíjas állami munkásbetegsegélyi stb. ő maga látta el több mint 22 éven keresztül. Alighogy megkezdte bányaorvosi tevékenykedését: mindent elkövetett, hogy egy kornak megfelelő berendezésű kórház álljon rendelkezésére. Ezen bányakórházat fent nevezett bányavállalat a múlt század végén nyolc betegágygyal és egy vöröskereszt egyleti ápoló néne alkalmazása mellett életre is hozta. Ezen kórházban aztán a fiatal Dr. Jankura még a legkomplikáltabb műtéti beavatkozásoktól sem riad vissza. De az akkori viszonyok szinte kényszeríttették arra, akkoriban még nem volt annyi és oly modernül berendezett kórház mindenfelé a betegek rendelkezésére, mint mostanában. Az akkori időben mindössze Kassán, Újhelyen, Eperjesen, Rozsnyón volt legközelebb kórház, az akkori közlekedési viszonyok mellett sokszor lehetetlen volt a beteget azokba szállítani, és kényszerítve volt a vidéki orvos egyedül, sokszor minden segédkezés nélkül maga végezni műtéteket. Mostanában sokszor még a legkönnyebb esetekben, egy végtag ficamodás, töréssel is autón küldheti a vidéki orvos páciensét valamely kórházba. Ez annak előtte alig volt lehetséges. Se szeri se száma azon sok műtéti beavatkozásnak, mit Dr. Jankura a kis bányakórházban végzett. Nagy klienturája mellett is állandóan olvasta az újabb, modern szaklapokat, és követte a modern terápiai módozatokat, mi mellett irodalmilag is tevékenykedett. A következő és részint az „Orvosi Hetilap”, részint az „Orvosok Lapja”, illetve a „Pester Medicinisch-Chirurgische Presse”-ben külön lenyomatként megjelentek: „A kali-auribromid hatásáról nehézkór ellen” közlemény, – „Agydaganat esete” -„Agyroncsolás esete” – „Einfall von Neoplasma des Gehirnns” – „Agyvérzés ( : Insultus apoplecticus 🙂 – „A tüdölob (:Pneumonia Crouposa 🙂 , mint járványos betegség (vidéki tapasztalatok) ” – „Die Gehirnblutung (: Insultus apoplecticus 🙂 (: Erfahrungen aus der Provinzpraxis:) – „A kanyaró (:Tapasztalatok a vidéki praxisból 468 eset kapcsán:) – stb.

Alighogy Szomolnokra letelepedett, ő vette át a Vöröskereszt Egylet szomolnoki fiókjának a vezetését, illetve elnökségét. Mint ilyen kezébe vette a világháború alatt a sebesült katonék kezelését, éspedig nemcsak a bányakórházban de a dohánygyár egyik mellék épületében létesített 5O ágygyal berendezett szükségkórházban és a község által létesített „Járványkórházban” is. Ebből kifolyólag szerzett érdemei elismeréseül a „Vöröskereszt II. osztályú díszjelvényét a hadiékítménynyel” 1915. okt. 2O-án – 1917. szeptemberében pedig a „Magyar Szent Korona Vöröskereszt Egylete” érdekében a világháborúban kifejtett nemes és buzgó érdemeinek elismeréseül ” E l i s m e r ő – O k i r a t ” -tal lett kitűntetve. Vázolt érdemei mily hamar tűntek el a feledés homályába, s mihelyt a felfordulás – a prevrat – áldatlan korszaka beköszöntött: lépten nyomon mellőzésnek, szekaturának volt állandóan kitéve. De erről késöbben. Dr. Jankura Iván szomolnoki 45 éven át tartott áldásos orvosi működése mellett társadalmilag, a közélet terén is kivette a részét mindenben. Így az 1896-ban létesített állami kisdedóvó intézet felügyelőbizottság tagja, majd elnöke lett, mint ilyen az ő nevéhez fűződik a későbben létesített ” Állami Bölcsőde” áldásos intézménye, ez sajnos az 1919-iki felfordulás idejében a cseh katonaság – mely ezen épületbe is lett beszállásolva- annyira tönkre tette, hogy azóta sem működhetett tovább. A rom, kath. iskolaszéknek mintegy 4O éven át világi elnöke volt. A szomolnoki dalárda élén is Dr. Jankura állt évek hosszú során. Ő hozta létre 1913-ban a „Szegénysorsú tüdőbetegek Dipensairet”, ezen intézmény is a prevrattal megszűnt létezni. Az 1832-ben Szomolnokon létesített „Kasino”-nak, valamint a szomolnoki Önkéntes Tűzoltó Egyletnek évek hosszú során át elnöke, 1913-óta díszelnöke volt. Egyszóval Dr. Jankura Iván minden nemes, humánus célt szolgáló intézménynek, mozgalomnak lelkes pártolója, zászlóvivője volt! Mint politikus is jelentékeny szerepet vitt Szomolnokon éspedig nemcsak a Magyarok idejében, de a Csehvilágban is. Mindenkor Szent István koronájának eszményhirdetője és a negyvennyolcas eszmények lelkes híveként ismerte mindenki. Ezen nagy magyarérzését már zsenge gyermekkorában szívta magába édes atyjától, ki – mint említettem – negyvennyolcas honvédhadnagyként küzdötte végig az 1848-49-iki szabadságharcot. A független, önálló Magyarország volt egész életén keresztül ideálja! Annál jobban keserítette meg életét, mikor az 1919-iki államfordulat után Csehslovákiába lettünk bekebelezve, és mikor 1938, illetve 1939-ben Csehslovákia széjjelbomlott: és Slovakia önálló, független, suverén államalakulat lett Németország védnökségével, és a Szepesség megint csak nem lett az Anya-Magyarországba csatolva, sőt még nagyobb elnyomatásban lett a magyarérzésűnek itt része: elkeseredése apatikussá tették minden iránt. A Magyar éra alatt mindíg a független negyvennyolcas párt előharcosa volt. A cseh uralom alatt a „Keresztény szociális pártba ” lépett, mely az összes többi párt között magyar mivoltát megtartotta. Azóta állandóan ezen párt lelkes tagja volt, és a később „Egyesült Magyar Párt” helyi díszelnökké kiáltotta ki, s mint ilyent, kísérte is utolsó utjára nemcsak a szomolnoki, de az összes vidéki „EMP” tagja.

Cseh ellenes magyar mivolta miatt sok kellemetlensége volt mindenfelé. Azon tényből kifolyólag, hogy mind az öt fiát Budapesten tanítatta, álladóan szálka volt iránytadó cseh körök szemében, mint keresett neves orvos, egész más karriért csinálhatott volna, ha behódolt volna, de Dr. Jankura gerinces, jellemes volt, élete végéig hű maradt Magyar mivoltához. A cseh uralom alatt azzal éreztették bosszújukat, hogy mégegy orvosi állást kreáltak Szomolnokon, és ez által jövedelmének nagyobbik részétől megrövidítették. Lépten nyomon borsot törtek a magát meg nem alázó, emelt fővel járó Magyarságáért élni halni tudó, szókimondó magyarérzésű doktor orra alá. Míg a csehslovák érzésű konkurrens kollegájának minden vényét, amiket a betegsegélyző tagok részére rendelt, szó nélkül jóváhagyták, addig Dr. Jankura betegseg. tagok részére írt recepteket lépten-nyomon meghiányolták, és vele megfizettették. Míg a konkurrens kollegája betegeit a különböző állami fürdők, gyógyhelyekre utalhatta, addíg Dr. Jankura betegei konsekvensül el lettek utasítva ilyenektől. Oly rengeteg jövedelmi adót húztak Dr. Jankurára, hogy alig volt képes adóját fizetni, és az utolsó évtizedben úgyszólván állandó vendége volt az állami végrehajtó. Mikor egyik doktor fia, Miklós Budapestről pár napi látogatásra Szomolnokra jött, a cseh csendőrök azonnal letartóztatták a rendes útlevéllel agg édesapja látogatására jött fiát, és Kassára hurcolták, honnét csak nagy utánjárás után sikerült a fiatal orvos fiút szabadlábra hozni. Vissza is utazott azonnal a fiú, s azóta sem látogatta Budapesten lakó öt fia közül egyik sem!

Szomolnok községi ügyeiből is kivette a részét Dr. Jankura, és mióta csak Szomolnokon volt: állandóan tagja volt a képviselő testületnek, a Csehuralom alatt a különféle albizottságoknak (: pénzügyi, egézszégügyi stb. albizottság:) Családi élete mintaszerű. 1898 januárjában alapította családját nőül vévén Simcso Gizella szomolnoki volt jegyző egyetlen leányát, ki is 6 gyermekkel ajándékozta meg forrón szerető férjét. Ezek közül az első egy leányka csak két évet élt, míg a többi – öt fiú – ma is él Budapesten. Ezek közül a két legidősebb fia orvos, egy kémikus, egy jogi pályán van s a legkisebb tanári pályán. Ezen öt fia volt egész büszkesége, legdrágább kincse, mindene. Keresztnevük után „IMÁJA”-nak is nevezte fiait, amennyiben két-két évi korkülönbségük mellett sorban: Iván, Miklós, Andor, Jenő, Aladár nevek kezdőbetüi az IMÁJA-t adja. Mind az öt fiút hasonló magyar szellemben nevelte, s mily boldogság volt, mikor még agg nagyapjuk – a negyvennyolcas honvédhadnagy és Kornélia nagymama – kik éveken át családja körében éltek – az öt unokával vidáman élték napjaikat. A zenét nem csak ő és neje, de mind az öt fiú kultiválta. S mikor már mind az öt fiú gimnáziumba járt vakációban egész zenekart rendezett a doktor család. Az apa a prim hegedüt, neje és Andor fia zongorát, Iván, Jenő és Aladár másodhegedűt és Miklós gordonkát játszott. De a boldog családi élet sem tarthatott örökké s 1924. szeptember 24-én kiragadta a családból annak fényét, éltető napját : forrón szeretett felesége „Gizuskája” 26 évi boldog együttlét után meghalt. Ezen rámért nagy csapás után 15 hónapra rá újból nősült, élettársul vévén megboldogult Gizuskájának legodaadóbb ápolónőjét Puchy Annát kivel 1925. december 22-én kelt egybe. Ezen házassága is harmonikus, boldog volt, mert Annuskájában egy hívséges, türelmes élettársra és szelídlelkületű ápolóra talált. Azonkívül elsőrendű segéderőt talált benne a betegek, sebek kötözésénél, ily ügyes segéderőre már azért is nagy szüksége volt Dr. Jankurának mert mindkét kezének ujjai az utolsó 1O évben többé kevésbé bénák voltak, ezt a bajt egy szülésnél szerezte- túlerőltetvén ujjait. Utolsó évei nem voltak gondmentesek s nagy anyagi gondjai voltak. Abból kifolyólag, hogy úgy első, mint második házassága nem volt anyagi érdekű és első házassága szerelmi, második házassága pedig tisztára a hála érzeten alapuló volt és hogy egész orvosi felszerelését, orvosi műszereit uzsora kölcsönökkel volt kénytelen beszerezni és hogy minden bútort, berendezési tárgyat ő maga vett. Öt fia neveltetése – valamennyi idegenben, s főiskolán történt – rengeteg kiadással járt. Addig míg egyedül működhetett Szomolnokon nemcsak győzte a horribilis kiadásokat, de valamit meg is takaríthatott úgy hogy 1915-ben megvehette az alsó utcai emeletes házat is. Mihelyt azonban még egy orvos került Szomolnokra: az addigi jövedelmei nagy részétől elesett úgy hogy csak a dohánygyári és bányaorvosi állás maradt meg részére. Hogy családjának gondmentes jövőt biztosítson a magántisztviselők nyugdíjintézetébe lépett, hova különben akkoriban – 1922-ben mintegy kényszerítettek minden magántisztviselőt belépni. Így kénytelen , kelletlen Dr. Jankura is fizette a járulékokat 119 hónapon keresztül – kezdetben havi 9O Kc-s részletekben, utóbb pedig 12O Kc-t havonta. A magántisztviselők nyugdíjintézetébe tehát mintegy 13,OOO Kc-t befizetett. Midőn a szabályszerű 65-ik életkort elérte az őt illető nyugdíjának folyósítását kérte. Ezt az intézet 1932-ben egy éven át folyósította is, de az egy év eltelte után egyszerűen beszűntette a további folyósítást azzal, hogy egy tényleges szolgáló tag nem élvezhet nyugdíjat, Dr. Jankura pedig még mindig a dohánygyári munkásokat kezelte akkoriban, s csak 1937. júliusában vonult nyugalomba. A magántisztviselők nyugdíjintézetét beperelte, de a több mint 3 évig húzódó pört elvesztette. Mint volt községi orvosnak is járt nyugdíj részére, de ezt is beszüntették, sőt még a kiutalt mintegy 16OO Kc-t kitett nyugdíjat is vissza kellett térítenie. Az utolsó három évig tartott betegsége is tekintélyes kiadásokkal járt és jövedelme alig volt. Nem csoda, ha ilyképen mintegy 3O,OOO Kc-t kitevő adóság maradt halála után. Hátramaradt özvegye pedig a remélt 2,OOO Kc-nyi havi nyugdíj helyett aligha fog 5OO-6OO Kc-nél nagyobb nyugdíjban részesűlhetni. Ez tehát egy 5O éven át a szenvedő emberiség szolgálatában működött, talpig puritán jellemű, derék orvosnak a végzete, hogy az önfeláldozóan, hívségesen ápolt élettársának még nyugodt, gondtalan napokat sem állt módjában biztosítani!

Ez tehát egy 5O éven át a szenvedő emberiség szolgálatában működött, talpig puritán jellemű, derék orvosnak a végzete, hogy az önfeláldozóan, hívségesen ápolt élettársának még nyugodt, gondtalan napokat sem állt módjában biztosítani!

Uhorna – látkép a pacsai hágóról

• a TARTÓZKODÁS (l.ott) sorrendjében
• 1./ KULCS: kell ahhoz, hogy bejussunk JANKÚRIÁBA

• 2./ Érkezés: a JANKÚRIAI HADIÚTról való leágazással történik.

Ilyenkor szokott előfordulni, hogy a KULCS nincs senkinél.
Ilyenkor 1./ A leágazást kocsival úgy kell végrehajtani, hogy se SzembenBoszi virágos sziklarézsüje meg ne közelítődjék, se a VÁM kapufélfája meg ne sérüljön. Célszerű a feltöltött FELHAJTÓHÍDon haladni, mert előfordulhat, hogy a VIZESÁROKba zuhanhatunk. Kíméljük a kihelyezett jelzőköveket, mert megkarcolhatják a kocsit. A visszapillantók pótlása önköltséges, de a kapufélfában okozott kár térítésköteles !!! A helyes menetrend: A Smolnik tábla elhagyása után készüljünk fel ! JANKÚRIA elfoglalására. Vegyük komolyan: a helyzetrohamosan fokozódni fog !!! Ha egy tágasabb térség fölött templomot látunk, bizakodjunk, fékezzünk, helyezzük járművünk orrát lejtő irányba! Lassú gurulás mellett, balról várjuk a csodát ! JANKÚRIA felfedezése után azonnal megállunk a 173 sz. előtt (zöld kapuja van). bekapcsoljuk a vészvillogót, reflektort, tolatólámpát, stb. még verőfényes nyári delelőn is. Minden utas kiszáll.
A relatíve legintelligensebb, acél idegzetű személy a korábban magához vett kulccsal kinyitja a kaput, a többiek helyet foglalnak a minden irányból természeti törvény szerint – még a legzimankósabb téli éjszakákon is – összetorlódó buszok, kamionok, nehézgépjárművek és munkagépek, valamint bámészkodók és HISZTIS SZEMBEBOSZI lecsillapítására.
– Ha eddig eljutottunk : Áram bekapcsolása a kulccsal nyíló szárny mögött található kapcsolótáblán lévő mindkét biztosíték felkapcsolásával lehetséges. (a baloldali karjának le, -majd felnyomásával működik.) A sikeres végrehajtást jelzi, hogy kigyullad a lámpa ! Ha nem: Szórjuk átkokat az előttünk távozó 7 – íziglevő le -és felmenőjére!, A kötelezően előírt zseblámpa igénybevételével (éjjel) keressünk kikapcsolt kismegszakítókat ! Igen cseles például az a kerek kiálló biztosíték, melynek kiálló piros kis pöcke van. No, azt meg kell nyomni! HALLELÚJA ! ? Ha nem: lehet kísérletezni a lépcső baloldalán, vállmagaságban elhelyezett kapcsolóval is! Ha még mindig nem égne a lámpa: próbálkozzunk a 2. relatíve legintelligensebb, acél idegzetű személlyel ! stb. esetleg gyújtsunk gyertyát, és vonjuk le a következtetéseket!
A kapu másik szárnya lent és fent tolózárral nyílik ! A Legügyesebb Gk.vez. beáll. A közlekedési utak szabadonhagyási törvénye miatt igen célszerű az elektromos elosztótáblák oldalára, szorosan a fal mellé állni, különben nem lesz mit szabadon hagyni. Bár nehezebb, jobb befarolni, mert így könnyebb a csomagok fel/le hordása. De ne törődjünk most még ezzel, sokkal fontosabb dolgunk van ! Akinek köszönhetően kigyulladt a lámpa, bezárja a kaput. Tolózárakkal, kulccsal, – amit magánál tart. Ha nem tudja, mert több kocsi van : semmi gond, – a VÁMTERÜLET helyi neve azért DUFÁT, (ófelhéber:Durchfahrt) ki kell nyitni a kertkaput, de ne húzzuk az időt, mert sokkal fontosabb dolgunk van !, a tolózárak megfelelő mozgatásával eredményt érhetünk el) – és úgy kell elrendeződni, hogy tudja.
Ha nappal érkezünk, valaki ilyenkorra már igazán elolthatta volna azt a fránya lámpát !!! ne mondjátok, hogy sokkal fontosabb dolgunk van !, még akkor sem, ha tényleg sokkal fontosabb dolgunk van ! Aki bezárta a kaput felmegy a lépcsőn, és kinyitja a rácsos FOGADÓCSARNOKot. Ha nem tudja, próbálkozzon, de ne sokáig, mert sokkal fontosabb dolgunk van !, végső esetben az ajtó felső és alsó részének erős csavarhúzóval való (finom !)feszítésével szabaddá válik a rejtett tolózár, és azok kipiszkálásával bejutunk az FOGADÓCSARNOKba. Ha sötétben érkezünk, hálát rebeghetünk JANKÚRIA ALKOTMÁNYÁNAK / Sz.M.Sz., M.v.Sz., Kezelési Karbantartási és Fejlesztési Utasítás /, hogy előírta, hogy a FOGADÓCSARNOKban ZÁRÁSkor égve kell hagyni a lámpát. de ne sokáig rebegjünk, mert sokkal fontosabb dolgunk van.! Aki komolyan vette, hogy a helyzet rohamosan fokozódni fog, és felkészült, és elolvasta JANKÚRIA ALKOTMÁNYA / Sz.M.Sz./, HÁZIREND / M.v.Sz., Kezelési Karbantartási és Fejlesztési Utasítás / megfelelő helyeit, különös tekintettel az ÉRKEZÉS körüli legfontosabb (bár mind az) tudnivalókra, az tudja, hogy a kétszárnyú zöld ajtó mögött a KANCELLÁRIA, (sötétben pláne fontos, hogy a villanykapcsoló bemenve a baloldalt középtájt egy ajtó jobb(túlsó)oldalán található !), ezen ajtón túl a TÜKÖRTEREM van, míg éppen ellenkezőleg, a bejárattól jobbra, majd megint, a kis folyosó végén a bal sarokban kitárt ajtó mögött (a fityegős húzós villanykapcsoló fejbeveréssel figyelmeztet magára) van a TRÓNTEREM (l.ott) . Legkésőbb ez után teszik fel a lányok, akik még nem jártak JANKÚRIA földjén a kérdést, amit fiúk már a kertkapu kinyitása után pedzettek (érdekes, a fiúk ennyivel kíváncsiabbak?): Mi az, hogy még mindig sokkal fontosabb dolgunk van.! ?
A néplélektan kutatói a zord éghajlattal, a mindenkori elkényeztetett fiatalok által már szinte ismeretlen, de JANKÚRIA földjén járva megtapasztalható szűkös körülményekkel magyarázzák a helyi jellem olyatén alakulását, mely még az idelátogatóktól is szigorúan megköveteli, hogy amit tesz, azt végezze is el, vagy ahogy népiesen mondják: amit csinálsz, csináld meg! Ne rohanjunk hát megkönnyebbült (-) lélekkel csomagokat hordani, ne hagyjuk magunkat idegen környülálló népektől befolyásolni, és szellemi össze-visszaságban nyomni, mint … Megkönnyebbült testben emelkedett lélekkel valljuk hát: az ÉRKEZÉSben a legfontosabb a

• 3./ Megérkezés:

A gyülekezet helyetfoglal a TÜKÖRTEREMben, JANKÚRIA ASZTALA köré állva, és a tálalóba elődei által gondosan odakészített kupicákat megtöltve összedugja és egy akarattal, közös elhatározásból egyszerre kiált: Tiki – taki – / – tiki – taki – / – Bim – Bamm – BUMMM !!! Mindenki magáévá teszi az Igét: EGY MINDENKIÉRT, MINDENKI JANKÚRIÁÉRT Ezzel Társaság MEG VAN ÉRKEZVE.

• 4./ Elhelyezkedés:

Miután a MEGÉRKEZÉS által szimbólikus vérszerződést kötöttünk, dolgunkat és nagyon fontos dolgunkat elvégeztük. Lélekben megújulva szellemünket a következő feladatokra összpontosítjuk: HELYISMERET, FELHORDÁS, ELHELYEZKEDÉS, VÍZFAKASZTÁS, BEGYÚJTÁS

4.1/ HELYISMERET Kiegészítő Idegenvezetészeti Tanulmány JANKÚRIA FÖLDRAJZához (röviden l. ott, Tájegységek címszó alatt)

A gyülekezet a TÜKÖRTEREMben Tiki-Taki-zott éppen, ezért idegenvezetésünket itt kezdjük. Kérjük, nagyon figyeljenek, ne mocorogjanak, lökdösődjenek vagy beszélgessenek szomszédjukkal olvasás közben, mert NEM ISMÉTLEM MEG és esetleg kihagynak valamit, ami pedig igencsak ráférne hiányos alapműveltségükre. (na, jó még egy kupica csak serkentheti eltompult agyukat, de csendben, ne zavarják a máris alvó antialkoholistákat, azok ui. nem számítanak, de engem se, mert mint előbb .(t.i.: még esetleg kihagyok valamit, ami pedig igencsak ráférne hiányos alapműveltségükre .) Szóval, a TÜKÖRTEREM azért TÜKÖRTEREM, mert egy olyan, falakkal (nézzék, milyen vastagok) körülvett térség, ahol TÜKÖR van. Illetve található. Pontosabban: vonja magára a figyelmet. Namármost, ha a TÜKÖR elé állunk, ne a pattanásokat bámuljuk, hanem figyeljük meg – ugye – tükröződik ! az ősök képét tükrözi! Látjuk? pedig ők a szemben lévő falon függenek. Nem marja a rozsda, ezek még eredeti daugerotypiák.! A szoba berendezése három generáció óta változatlan, de van fénykép olyan időből, mikor sokkal gazdagabban volt berendezve. Érdekességként említhető, hogy akkoriban a dúsmintájú, sötét festés volt divatban, a vakolat vizsgálatakor szinte feketés zöld festékréteget találtunk. Ma is érezni a kor szellemét. Ezért e hely JANKÚRIA kultikus központja Ezt a célt szolgálják a két oldalt elhelyezett tálalókban a poharak, csészék, tálalóedények, illetve kártyák, sakkok, társasjátékok. ÓVJUK MEG EZT A MILIŐT ! Változtatni már csak a bútorok súlya miatt sem egyszerű, de ha mégis szükség volna rá, kéretik TÁVOZÁS előtt, a RENDCSINÁLÁS, TAKARÍTÁS fejezetben leírtak szerint mindent a helyére állítani ! Kultikus Központhoz méltóan e hely a csendes foglalkozások terepe, már csak azért is, mert a kályha túloldalán, közös légtérben már a DORMITÓRIUM van. Az elnevezés a középkori kolostorokból származik, Szibijányi Jank, Csák Máté idejében világiasult, mikoris a ius prima noctae gyakorlásának színhelye, azóta functiója változatlan, csak az erőszakos nagyúr szerepét mások vették át. Jó példa erre a tapétaajtó: az alsó felét TSCHU – p DIKTATÚRISTA menyasszonya, Hárpia tépte le abbéli dühében, hogy ura fáradtan levonult a kertbe, és még a lábát is alig bírta emelni. E heves nász emléke ma kisebbik CÍMERÁLLATunk, PICI, aki MURCI és LEO is. Óva intek tehát minden duhaj férfiembert kellő fedezék nélkül hangoskodni e helyt. A kárvallott tapétaajtón áthaladva a KÖZLEKEDŐbe jutunk, ahol ma felhalmozott tűzifát látunk, ott nemsokára tusoló, mosdó, illemhely komplexum lesz. Addig azonban célszerű helynek tűnik a KONYHA és DORMITÓRIUM tűzifa ellátásához Továbblépve az üvegezett ajtón át a KAMRA térbe nézhetünk be. Itt kapott helyet az Államkincstár. Jó fekvése, kis ablaka, valamint azon drákói HÁZIREND utasítás révén, miszerint ajtaja szigorúan zárva tartandó, a helyi klíma kiválóan alkalmas élelmiszerek tárolására. Nincs helye mellébeszélésnek, az ajtó csak a legminimálisabban lehet nyitva! Lebecsüli a helybéli legyek képességeit, aki mást akár csak gondolni is mer! Óvjuk, ha kell, javítsuk, pótoljuk a szúnyoghálót! Egyéb okok mellett közegészségügyi szempontok is vezérlik a DIKTATÚRIA’t, mikor egyenlőtlen harcot vív – szíve legnagyobb fájdalmára – azon picíny, mozgékony, kedvesen gombszemű vidám lények ellen, mint a SZOMOLNOKI EGÉR. Alulmaradásunk tudatában konokul, de gyűlölet nélkül – legalább zárjuk az ajtót! – Ezért mondtam el ezt az egészet az üvegezett ajtón csak bemutatva. Következik a KONYHA – Népjóléti Minisztérium

• 8. FELSŐHÁZI FOGADÓ CSANOK – Trónterem

• Fürdő.

• 9. MAMA HELYE / BARKÁCSTEREM

• 10. KRIPTA – Ősök Nyughelye

• ALSÓHÁZ

• 1. FELVONÓHÍD

• 2. VÁM – Dufát

• 3. Dny-i APARTMAN – Nagyszoba =Asztalos és üvegező műhely

• Háló / fürdő = stafliraktár

• 4. DK-i APARTMAN – Nagyszoba =Pallóraktár

• Háló / fürdő =Pallóraktár

• 5. Ény-i APARTMAN – Nagyszoba =Mezőgazdasági Minisztérium

• Háló / fürdő =Darabolóüzem

• 6. ÉK-i APARTMAN – Nagyszoba = Kályhagyár

• Háló / fürdő = Építőipari raktár

• 7. KÖZLEKEDŐ

• 8. UDVARI ILLEMHELY

• 9. FSZT-i ILLEMHELY

• FÖLDALATTI MOZGALOM TERE

• 1. KOCSMAKISZOLGÁLÓ

• 2. BILLIÁRD TEREM

• 3. IVÓ és DALOLÓ

• MENNYEI ORSZÁG később esetleg vizesblokkal

• LÉPCSŐHÁZ

4.2/ FELHORDÁS

4.3/ ELHELYEZKEDÉS

4.4/ VÍZFAKASZTÁS

4.5/ BEGYÚJTÁS

4.6/ FŰNYÍRÁS