Kirándulások Szomolnok közvetlen környékén

A völgy mélyén levő faluból körbenézve számtalan kirándulási lehetőség nyílik, körbe erdők, patakok, szebbnél szebb kilátást nyújtó hegytetők és nyártól őszig a vadon gyümölcsei várják az éhes szájakat.

„Keresztkörút”

Ezen a kiránduláson a Szomolnok feletti északon haladó sétaúton megyünk végig. Közben a fenyvesek között itt-ott le lehet látni Szomolnokra. A hagyományok szerint a séta kötelező állomása a kereszt meglátogatása. A hegyoldalban lévő kereszt a szomolnoki kultikus helyek egyike, amely ma az erdő közepén áll, de hajdan tisztás volt előtte, így látni lehetett azt Jankúria teraszáról, éjjel pedig az ott meggyújtott mécses pislákolását. De mára a fák teljesen birtokba vették a környékét.

Hossza kényelmes tempóban másfél óra.

Sziklakör

(Červený kopec – Vörös-hegy?) A keresztkörútról rövid kitérő az a hely, ahol nagyjából ovális alakban állnak különböző méretű sziklák. A hely új nevének a földrajzinév-bizottságnak javasolnám a „Smolnicka Stonehenge” elnevezést. A legkisebb sziklák 1-2 méteresek, a legnagyobb egy cirka 15 méteres fal, amelynek tetejéről remek kilátás lehetne, ha nem egy sűrű erdő közepén lenne mindez. A hely legmélyebb pontján egy víznyelő barlang bejárata található.

Kirándulás a Szűz Mária templomhoz

Szomolnoktól déli irányba indul egy szép kálvária-ösvény, hagyományos stációkkal. Az út végpontja a Szűz Mária templom, amely a Stósz felé vezető hágó legmagasabb pontján áll, 783 m magasságban. 1755-ben épült. Lefelé, amennyiben kedvünk van kicsit az országút mentén gyalogolni, meglátogathatjuk az egyik kanyar mellett álló kis kápolnát is, ahonnan remek kilátás nyílik Szomolnokra. Innen az egykori sípályán ereszkedhetünk le a településig.

Szintkülönbség: 230 m.

 

Vízalagút

A Szomolnoktól északra húzódó hegylánc alatt van egy 2000 m hosszúságú alagút, amely azért épült, hogy ivóvizet vezessen át a jobbára lakatlan északi völgyből a szomolnoki völgybe. Állítólag Mária Terézia építtette. Az alagút déli bejárata másfél órás sétával közelíthető meg, sőt aszfaltút is vezet oda. A bejárat környéke afféle turistapihenő, kis tóval, padokkal, esővédő tetővel, még egy-két faszobor is van. Az alagútba bemenni tilos és veszélyes, mint azt a bejáraton lévő „Pozor! Pozor!” tábla is hirdeti.

Mindazonáltal, aki bemegy, végig tud sétálni benne. A vízvezeték csöve felett deszkapalló vezet, ezen lehet óvatosan haladni (a palló néhány helyen sérült). Az alagút éppen embernyi magasságú, de helyenként le kell hajtani fejet. Több helyen víz csepeg vagy csorog a plafonból. A hűvös-nedves-sötét alagútélmény után nagy öröm kijutni a szabadba a túlsó végen (mármint ha sikerül egyáltalán: nem zárhatjuk ki, hogy bezárták). Ajánlott felszerelés: esőkabát, sapka, zseb- vagy fejlámpa.

Hekerova

Az 1256 m magas Hekerova a környék legmagasabb hegycsúcsa. A hegycsúcs kifejezés nem annyira helytálló, mert igazából egy fennsík van a tetején, elszórt fenyvesligetekkel. Így csúcsélményre nem annyira számíthatunk, viszont nyáron sok áfonyára igen. Szomolnokról a sárga turistajelzésen közelíthető meg. A sárga jelzés Szomolnok nyugati végéből (a Turbinától) indul, és rögtön egy barátságtalan emelkedővel indít egy szűk vízmosásban. Később hangulatos erdők következnek, majd egy szélvihar által letarolt szellemerdő, majd elérjük az említett fennsíkot. A sárga jelzés helyett az út kábé kétharmadán egy kanyargós aszfaltúton is lehet haladni, amely persze hosszabb.

Szintkülönbség: 700 méter, idő oda-vissza kb. 5-6 óra.

Alternatív útvonal a Hekerovára: Gépjárművel felmegyünk a Pacsai-hágó tetejére (ahol bőséges hely van parkolni), 1000 m magasra. Innen piros, majd sárga jelzésen közelíthetjük meg a Hekerovát. A szintkülönbség csak 260 méter, oda-vissza kb. 2 óra.

Pipityke

A Pipityke (Pipitka) az egyik legmagasabb hegycsúcs a környéken, 1225 m magas. Az Uhorna községtől délre magasodó hegyre úgy lehet könnyed kirándulást tenni, hogy autóval felmegyünk a Pacsai-hágó tetejére, majd innen a piros turistajelzésen indulunk el. A táj nem a legszebb, jókora területen csak elpusztult fák maradványait találjuk, talán valamilyen betegség és a viharok együtt végezhettek a fenyvesekkel. Az út jelentős része viszont szép kilátást kínáló gerincen halad.

Szintkülönbség: 270 méter, menetidő oda-vissza kb. 2 óra.

Uhornai-tó

Lehet, hogy Uhornai-víztároló lenne a helyes elnevezés, mivel egy mesterséges állóvízről van itt szó. A tó Jankúriától 5 km-re található, inkább autóval érdemes megközelíteni, gyalog csak akkor, ha szeretünk az országút mentén sétálni. A tó körül kellemes séta tehető. Nyáron fürdési, télen korcsolyázási lehetőség. (Egyszer még curling-versenyt is láttunk itt.) Jelenleg itt található a környék egyetlen étterme.

Uhorna és környéke

Uhorna egy szűk völgyben fekvő kis falu, Szomolnoktól 6 km-re. Szlovák neve Úhorná, az újabb keletű magyar neve pedig Dénes, amelyet 1900-ban kapott Andrássy Dénesről (vagy -től?). Uhornáról érdemes egy kirándulást tenni a felette lévő hegyoldalban álló hegyi kápolnához, amely szép fenyvesekkel van körülvéve, és a kilátás sem utolsó. A faluból egy meredek ösvény vezet fel toronyiránt, az Uhornai-tótól pedig egy hosszabb földút, így tehát remek hely egy kis körtúrára. Szintkülönbség: 260 m.

 

 

[/tab]

Szlovák Paradicsom

Nem véletlen, hogy külön fejezetcím alá rendezgettem a Szlovák Paradicsomot, mivel nincs túl messze Szomolnoktól – jó egyórás autózással megközelíthető –, és egy csomó izgalmas és szép túra tehető itt. A Szlovák Paradicsom (Slovenský raj) egy nemzeti parkká nyilvánított karsztvidék (régi neve: Káposztafalvi-karszt) látványos szurdokvölgyekkel, a tetején fennsíkokkal.

A teljesség igénye nélkül az alábbiak a fontosabb túrák.

 

Hernád-áttörés keleti része, Tamásfalvi kilátó

Ennek a kirándulásnak a kiindulópontja Čingov, amely Igló (Spišská Nová Ves) külső része, Szomolnoktól kocsival 56 km. A Hernád-áttörés a Szlovák Paradicsom egyik legnevezetesebb látványossága, ennek szelídebb keleti részén lehet innen sétálni, eleinte egy kellemes sétaúton, majd ahogy szűkebbé válik a szurdok, úgy válik izgalmasabbá az ösvény.

A túrának rövidebb és hosszabb változata is van, lényeg az, hogy jobbra letérve felkapaszkodunk a szurdokot övező sziklák tetejére, és feljutunk a Tamásfalvi-kilátóhoz (Tomášovský výhlad, 667 m). Ez egy vízszintes sziklaplató, amely minden átmenet vagy korlát nélkül, 90 fokos szöget bezárva függőleges sziklafalban folytatódik. Aki magasságélményben akar részesülni, álljon ki a szélére (de ha szédülős, akkor ne!), a lába alatt valahol a mélyben ott van a Hernád völgye. Jobbra elnézve pedig remekül látszik az innen nem is olyan távoli Magas-Tátra!

Szintkülönbség: 160 m. Menetidő a térkép szerint: rövid változat: 1 óra 50 perc, hosszú változat: 3 óra 5 perc.

 

Hernád-áttörés nyugati része, Klaštorisko

Ha meg akarjuk nézni, hogy a Hernád miként tör át a Paradicsomon, akkor először is el kell autózni a Podlešok nevű helyre, amely 68 km-re van Szomolnoktól (útvonal: Szepesremete (Mnišek n. H.) – Igló – Szepescsütörtök – Káposztafalva (Hrabušice)). Itt belépőjegyet kell váltanunk a Paradicsomba.

A kék jelzésen elindulva hamarosan a Hernád völgyében járunk, ahol a legszűkebb részen a víz két sziklafal között halad, a turistaút pedig a sziklafalon lett kiépítve, fém „tepsikkel” és kapaszkodókkal, alattunk zúg a víz. Ez egy izgis szakasz, tériszonyban szenvedőknek nem ajánlott. Később szelídebb, kényelmesebben járható részek következnek, és van a folyó felett egy klassz függőhíd is.

Később jobbra térünk le (a rövidebb változaton a sárga vagy zöld jelzésre, hosszabb változatban a pirosra), mindegyik út a fennsíkra vezet fel, ahol egy tisztáson egy kolostor romjait találjuk, ez a Klaštorisko. Itt az ideje, hogy a turistaház teraszán igyunk egy sört! Lefelé Podlešokig már izgalommentes út vezet.

Szintkülönbség: 240 m.

 

Sucha Béla

…

 

Zejmerská roklina

Látványos, de könnyen leküzdhető szurdokvölgy. Kocsival Dedinky (Imrikfalva) községig érdemes menni (57 km Szomolnokról, Szepesremete (Mnišek n. H.) felé indulva). A kis tó partján fekvő falu festői látvány, és nyáron a tóban fürödni is lehet. A piros úton indulunk el, majd a szurdokvölgyben a kéken folytatjuk. Létrákkal, pallókkal szépen kiépített útvonal, több helyen vízesés mellett mászhatunk felfelé. Olyan, mint a Sucha Béla kicsiben. A fennsíkon pihenő – van turistaház, meg lovak – aztán a zöldön le Dedinkybe.

Szinkülönbség: 240 m, hossza a térkép szerint: 2 óra 5 perc.

Aki ügyes, és időben elindul, az összekötheti a túrát az alábbi jégbarlanggal.

 

Dobsinai-jégbarlang

Először is oszlassunk el egy félreértést: A Dobsinai-jégbarlang egyáltalán nem Dobsina településen és nem is közvetlenül mellette található, hanem attól 16 km-re a 67-es főút mentén. Távolság Szomolnoktól: 66 km a kevésbé jó úton Szepesremete (Mnišek n. H.) felé indulva, illetve 68 km a kicsivel jobb úton, a Pacsai-hágón és Rozsnyón át (ez utóbbi a gyorsabb).

Ez egy komoly turistacélpont, sok látogató, hatalmas parkoló. A parkolótól 25 percet kell a turistaösvényen felfelé menni a barlang bejáratáig. A barlangot vezetett túrán lehet megtekinteni, amelynek hossza fél óra. Odabent 0 … -4 fok az átlagos hőmérséklet.

További információ: a Dobsinai-jégbarlang hivatalos oldalán.

A Budapest-Szomolnok útvonal mentén

Somoskő vára

Melyik országban van Somoskő vára? Magyarország vagy Szlovákia? Te mit tippelsz? (Mi sem tudtuk, amikor először mentünk oda.) Nos, Somoskő község Magyarországon van, a vár pedig közvetlenül a falu fölött magasodik, de már a határ túlsó oldalán! A határvonal-rajzoló bizottság ily módon tréfálta meg azokat, akik még a schengeni határnyitás előtt próbálták megközelíteni a várat, de ez ugyebár ma már nem jelent problémát, tehát Somoskőre navigálja el gépjárművét az, aki várat akar látni. (A főút szlovák oldalán kihelyezett Šomoška táblák pedig ne zavarják össze!)

Kicsi, de jó állapotú vár ez, szépen helyreállított toronnyal. A környéken érdemes egy kis kirándulást tenni, és megnézni a vulkanikus táj nevezetességeit: a kőtengert és a bazaltorgonákat, amelynek különlegessége az, hogy a hétköznapi egyenes bazaltorgonákkal szemben ezek itt íves bazaltorgonák.

 

Salgó vára

Salgóbánya település felett, egy 625 méter magas vulkanikus sziklacsúcson áll Salgó várának romja, amely Salgótarján városának nagy részéről is látható. A várból csodálatos körpanoráma nyílik. Ajánlott túraútvonal: Salgóbánya – Salgó-nyereg – Boszorkány-kő – Salgóvár – Salgóbánya, hossza 2,5 km.

 

Fülek vára

A magyar határtól 12 km-re található Fülek (Filakovo) városa, amelyet nagyobb részt magyarok laknak. A város közepén lévő domb tetején állnak a vár igazán festői romjai. (Van az út mentén egy kávézó, ahol meg szoktunk állni, ez a várhoz annyira közel van, hogy azt nem is lehet innen látni a meredek domboldal miatt.) A vár belépő ellenében látogatható. Van egy különösen jól helyreállított tornya, ahonnan remek a kilátás Fülek panellakótelepeire.

 

Domica

…

Pacsai-hágó

A Budapest-Szomolnok út átvezet a Pacsai-hágón (Úhornianske sedlo), amely a Krasznahorka és Uhorna közötti útszakaszon található, legmagasabb pontja 999 méter. Azt mondom, a Pacsai-hágón átkelés mindig élményt jelent utasnak, vezetőnek is. Ez az a hely, ahol a legálomszuszékabb utasok is felébrednek, majd ijedten néznek, hogy biztos jó felé megyünk-e a kis úton a nagy sűrű erdőben. Ahol azt várod, hogy medve vagy erdei rabló fog-e eléd toppanni… Ahol nincs korlát a szakadékok mellett, és ahol télen nem takarítják el a havat. Télen, havas vagy jeges időben kerülendő, kivéve, ha van hóláncod, néha még akkor is, ha van. (És komoly legendák szólnak azokról, akik mégis megpróbálták az átkelést…)

A déli oldalon sűrű lombos erdőben emelkedik az út. A tetőpont után megváltozik a táj (gyakran az időjárás is), az északi részen csak elszórt facsoportok vannak, így kinyílik a táj, szép a kilátás Uhorna felé. Ahová hat hajtűkanyar után érkezik le az út.